Házak, épületek építése és felújítása során az egyik legfontosabb kérdéskör az épület fűtésének és hűtésének biztosítása. Mindenki igyekszik olyan megoldást találni, ami költséghatékony, hosszú élettartamú, biztonságos és minimális karbantartással üzemeltethető. Sokak számára a környezetvédelmi szempontok sem elhanyagolhatóak.
Minderre megoldást nyújtanak a hőszivattyúk. A hőszivattyúk hatékony alternatívát kínálnak a hagyományos kazánok és légkondicionálók helyett.
Nagyon leegyszerűsítve, a hőszivattyúk a hőt egy hidegebb közegből egy melegebb közegbe továbbítják, így a hideg helyiség hűvösebbé, a meleg helyiség pedig melegebbé válik. A fűtési szezonban a hőszivattyúk a hűvös kültérről a meleg házba szállítják a hőt. A nyári melegben pedig a hőt a házból a kültérbe szállítják.
Azonban egy hőszivattyú rendszer megtervezése és kiépítése igen komplex feladat, rengeteg tényezőt kell figyelembe venni a munka során. Laikusként nem egyszerű kiválasztani a megfelelő megoldást. Éppen ezért írtuk ezt az útmutatót. Igyekeztünk a munkánk során leggyakrabban felmerülő kérdéseket összegyűjteni és megválaszolni. Kezdjünk is bele!
Mi az a hőszivattyú?
Kezdjük a legelején, ismerkedjünk meg a hőszivattyúkkal és a működésük alapelveivel.
A hőszivattyú egy olyan elektromos hűtő és fűtő készülék, amely az egyik oldalon hőt von el, majd ezt a hőt egy másik területre szállítja.
Hogy egyszerűen megértsük ezt a folyamatot, gondoljunk az emelkedőn történő kerékpározásra: Az emelkedő tetejéről az emelkedő aljára való lejutáshoz nincs szükség erőfeszítésre, mivel a kerékpár és a kerékpáros természetes módon mozog a magas helyről az alacsonyabbra. Az emelkedőre felfelé haladás azonban sokkal több erőfeszítést igényel, mivel a kerékpár a természetes mozgásirányával ellentétesen mozog.
Hasonló módon a hő természetes módon áramlik a magasabb hőmérsékletű helyekről az alacsonyabb hőmérsékletű helyek felé (pl. télen az épület belsejéből a hő a külvilág felé távozik). A hőszivattyú a természetes hőáramlással szemben elektromos energiát használva, a hidegebb helyen rendelkezésre álló energiát egy melegebb helyre pumpálja.
Hogyan fűti vagy hűti az otthonod egy hőszivattyú? Ahogy az energiát kivonják egy forrásból, a forrás hőmérséklete csökken. Ha az épületet használják forrásként, akkor a hőenergia elvezetésre kerül, lehűtve a teret. Így működik a hőszivattyú hűtési üzemmódban, és ugyanezt az elvet alkalmazzák a légkondicionálók és a hűtőszekrények is.
De „fordítva” is működik ez az elmélet, hiszen ha energiát juttatunk egy alacsonyabb energiájú térbe, akkor annak a hőmérséklete megemelkedik. Tehát a készülék fűtésre is alkalmas. A legtöbb hőszivattyú teljes mértékben reverzibilis működésű, ami azt jelenti, hogy képes fűteni és hűteni is az adott épületet.
A hőszivattyú működése
Nem mennénk nagyon a részletekbe, de fontos lehet megérteni, hogy hogyan is lehet úgy hőenergiát kinyerni, hogy kint akár mínusz 5-10 Celsius fok, vagy akár még alacsonyabb a hőmérséklet. De ugyanez igaz a nyári időszakra, mikor odakint 30+ Celsius fok is lehet, miközben a hőszivattyú kényelmes, hűvös hőmérsékletet biztosít a lakásunkban.
Minden, ami körülvesz bennünket, hőenergiát – vagy hőt – tartalmaz. A hő természetes módon áramlik a melegebb helyről a hidegebbre. Ahhoz, hogy hőenergiát biztosítsunk otthonunkban, amikor a külső hőmérséklet hidegebb, a hőnek a másik irányba kell áramlania – a hidegebb helyről a melegebb helyre. De hogyan történik ez?
Amikor egy gáz nyomása megnő, a hőmérséklete is megnő. Amikor a nyomás csökken, a hőmérséklet is csökken. A nyomás és a hőmérséklet közötti kapcsolat a hőszivattyú működésének kulcsa.
A gázt hűtőközegnek nevezik. A hőszivattyú elektromos áramot használ a hűtőközeg sűrítésére, növelve a nyomást és ezáltal a hőmérsékletet.
Ahogy a hűtőközeg hője a hőcserélőn keresztül átkerül az otthonodba, az egy kissé lehűl. A hűtőközeg ezután kitágul, így még jobban lehűl. Ezt követően elég hideg ahhoz, hogy további hőt vegyen fel kívülről, és a folyamat újrainduljon. A hőcserélőbe szállított hő ezután otthonod fűtésére használható.
Milyen előnyökkel rendelkezik egy hőszivattyús rendszer?
Nézzük azokat a fő tényezőket, amelyek a működés módszertanán kívül megkülönböztetik ezt a hűtési / fűtési módot más hasonló rendszerektől.
Energiahatékonyság
A hőszivattyúk rendkívül energiahatékonyak, különösen mérsékelt éghajlaton. Több fűtési vagy hűtési energiát tudnak biztosítani, mint amennyi elektromos energiát fogyasztanak, így költséghatékony megoldást jelentenek.
Egész éves kényelem
A hőszivattyúk fűtést és hűtést is tudnak biztosítani, így sokoldalúan alkalmazhatók egész évben.
Csökkentett üzemeltetési költségek
Mivel a hőszivattyúk a hőt nem égetéssel termelik, hanem átadják, költséghatékonyabb lehet az üzemeltetésük a hagyományos fűtési rendszerekhez, különösen az elektromos ellenállásfűtésekhez vagy a hagyományos gázkazánokhoz képest.
Alacsonyabb környezeti hatás
A hőszivattyúk környezetbarátnak számítanak, mivel a hő átviteléhez villamos energiát használnak, nem pedig tüzelőanyagot égetnek. Ahogy a megújuló energiaforrások integrálásával a villamosenergia-hálózat egyre tisztábbá válik, a hőszivattyúk környezeti hatása tovább csökken.
Hosszú élettartam
A jól karbantartott hőszivattyús rendszerek élettartama hosszabb lehet, mint egyes hagyományos fűtési és hűtési rendszereké. A rendszeres karbantartás és a megfelelő telepítés hozzájárul a tartósságukhoz.
Egyenletes fűtés/hűtés
A hőszivattyúk egyenletes és egyenletes fűtést vagy hűtést biztosítanak az egész térben, elkerülve a hagyományos fűtési rendszereknél gyakran előforduló egyenetlen hőmérsékleteket.
Biztonság
Ez csökkenti a szén-monoxid-mérgezés vagy más, a tüzelőanyaggal működő fűtési rendszerekhez kapcsolódó biztonsági problémák kockázatát.
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése
A hőszivattyús rendszerek a hőátadáshoz villamos energiára támaszkodva hozzájárulnak a fűtés és hűtés fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentéséhez.
Páratartalom-szabályozás
A hőszivattyúk segíthetnek a beltéri páratartalom szabályozásában. Hűtési üzemmódban, ahogy a hőszivattyú eltávolítja a hőt a beltéri levegőből, páramentesíti is a levegőt. Ez hozzájárulhat a kellemesebb beltéri környezet kialakításához, különösen a forró és párás időjárás idején.
Csendes működés
A hőszivattyúk, viszonylag csendes működésükről ismertek. A kompresszor és más alkatrészek jellemzően a szabadban találhatók, ami csökkenti a beltéri zajszintet. Ez különösen előnyös lehet a nyugodt és csendes beltéri környezet fenntartása szempontjából.
A hőszivattyúk típusai
Számos hőszivattyú típust különböztetünk meg az alapján, hogy honnan nyerik ki és hol adják le az energiát. Manapság három igazán elterjedt típusról beszélhetünk ezek a következők:
- Levegő-víz hőszivattyú
- Talaj-víz hőszivattyú
- Víz-víz hőszivattyú
Nézzük egyesével a három hőszivattyú típus legfőbb tulajdonságait, előnyeit és hátrányait!
Levegő-víz hőszivattyúk
A levegő-víz hőszivattyúk két hőcserélő között mozgatják a hőt: az egyik az épületen kívül helyezkedik el, és olyan lamellákkal van ellátva, amelyeken keresztül a levegőt ventilátorral mozgatják, a másik pedig vagy közvetlenül az épületben lévő levegőt melegíti fel, vagy vizet melegít, amelyet aztán radiátorokon vagy padlófűtésen keresztül az épületben körbeáramoltatnak, és a hő az épületbe jut.
Ezek a készülékek hűtési üzemmódban is működhetnek, amikor a belső hőcserélőn keresztül elszívják a hőt, és a külső hőcserélő segítségével a környezeti levegőbe juttatják. Egyesek használhatók vízmelegítésére is, amelyet melegvíztartályban tárolnak.
Ez a legkönnyebb telepíthető a felsorolt kategóriák közt. Jellemzően alacsonyabb befektetést igényelnek, mint a további kategóriák. További előnye, hogy földrajzi és geográfiai adottságoktól függetlenül, szinte bárhová telepíthető, ahol biztosított a szivattyú elektromos ellátása.
Talaj-víz hőszivattyúk
A talaj-víz hőszivattyúk a talajból nyerik a hőt, geotermikus energia formájában.
A talaj-víz hőszivattyúkat drágább telepíteni a hőcserélő csővezetékek elhelyezéséhez szükséges fúrások, illetve a hőcserélő folyadékot (víz, némi fagyállóval) szállító csővezetékek elhelyezéséhez szükséges árkok ásása miatt. A talaj-víz hőszivattyú a forró napokon az épületek hűtésére is használható, így a hő a lakásból a talajba jut vissza.
Nagy előnye, hogy magas az energiahatékonysága és ez nem függ külső tényezőktől. Ezzel szemben viszont jóval költségesebb a telepítése, mint például egy levegő-víz szivattyúé, illetve engedélyezési eljárást kell lefolytatni a telepítés megkezdése előtt.
Víz-víz hőszivattyú
A víz-víz hőszivattyú hasonlóan működik, mint a talaj-víz hőszivattyúk, azzal a különbséggel, hogy a hőt nem a talajból, hanem talajvízből nyeri, majd felhasználást követően visszajuttatja azt a talajba.
Kiemelkedő hatékonyságot biztosít, jellemzően magasabb mind a két korábbi felsorolt típusnál. Hátránya, hogy egyrészt kutakat kell fúrni az üzemeltetéshez. Másrészt a kút esetleges elapadása során a víz-víz hőszivattyú működésképtelen.
Mennyire hatékonyak a hőszivattyúk?
A hőszivattyúk hatékonyabbak, mint más fűtési rendszerek, mivel az általuk termelt hőmennyiség nagyobb, mint az általuk felhasznált villamos energia mennyisége. A felhasznált villamos energia minden egyes egységére termelt hőmennyiséget teljesítménytényezőnek, vagy teljesítmény-együtthatónak (Coefficient of Performance , röviden CoP) nevezik. Ha tehát egy hőszivattyú CoP-je 3.0, akkor minden egyes egységnyi elfogyasztott villamos energiáért három egységnyi hőt ad le.
A CoP kiszámításához a leadott hőmennyiséget el kell osztani az elektromos bemenettel.
Minden hőszivattyúnak van egy adatlapja, amely megadja, hogy mennyi a mért CoP. A CoP-t egyetlen időpontban, meghatározott vizsgálati körülmények között mérik. A valós életben azonban a hőszivattyú az év során hőmérséklet-ingadozásokat tapasztal (azaz a talaj- vagy levegőhőmérséklet az évszakok során emelkedik és csökken), így a CoP nem mindig segít megérteni, hogy a hőszivattyú üzemeltetésének költségei, illetve az egész év során mért „valós” hatékonysága milyen lesz.
Ehelyett a szezonális teljesítménytényezőt (SCoP) használják a hőszivattyú egész éves hatékonyságának bemutatására.
Ez a számítás megmutatja, hogy a hőszivattyúnak hogyan kell teljesítenie a tartózkodási helyeden uralkodó átlaghőmérséklet és egyéb részletek, például a radiátorok mérete alapján.
Tehát számos tényező befolyásolja egy hőszivattyú hatékonyságát, azonban a a SCoP érték jó indikátora lehet annak, hogy mit is várhatunk egy kiszemelt készüléktől.
Egy modern levegő-víz hőszivattyútól általában 3-4 körüli SCoP értéket érdemes elvárni. Kínálatunkban azonban kiemelkedően magas, akár 5-ös SCoP értékkel rendelkező hőszivattyúk is elérhetőek.
Hogyan zajlik egy hőszivattyú telepítésének folyamata? Hogyan kezdjek bele?
A kapcsolatfelvételtől kezdve egy hét lépéses folyamat során jutunk el a hőszivattyú beüzemeléséig.
- Lépés: Vedd fel velünk a kapcsolatot a +36 30 628 55 81 telefonszámon, ppazsitka@ppcool.hu email címen, vagy a kapcsolat oldalunkon található űrlapon keresztül.
- Lépés: Igényfelméréssel és konzultációval folytatjuk. Beszélgetésünk során igyekszünk a lehető legfontosabb információkat begyűjteni a későbbi árajánlat elkészítéséhez.
- Lépés: Előzetes ajánlatot készítünk, amelyből elég nagy pontossággal megismerheted a beruházás részleteit.
- Lépés: Ez egy opcionális lépés, ugyanis ha még csak tervekkel rendelkezel az épülettel kapcsolatban, akkor nincs szükség helyszíni felmérésre. Viszont ha már meglévő épületről beszélünk, akkor a helyszíni felmérés elengedhetetlen.
- Lépés: Végleges ajánlatot készítünk és szerződést kötünk.
- Lépés: Megkezdjük a kivitelezési folyamatot.
- Lépés: A kivitelezést követően pedig beüzemeljük és átadjuk a kész rendszert.