Az egyik legfőbb indok ami miatt a legtöbben hőszivattyút vásárolnak az a hatékony működés és alacsony üzemeltetési költségek. Tény hogy hosszabb távon a legtöbb esetben lakás építése, vagy átalakítása, felújítása során anyagilag megtérülő egy hőszivattyú rendszer telepítése.
Azonban felmerülhet a kérdés, hogy mégis mennyit fogyaszt egy hőszivattyú, mikor fog ez a befektetés megtérülni, vagy hogy mégsem járnék-e jobban egy hagyományos kazán / bojler / klíma hármassal.
Épp ezért írtuk ezt a cikket. Elolvasásával megismerheted a hőszivattyú fogyasztásával és hatékonyságával kapcsolatos legfontosabb információkat. Valamint néhány további tanácsot is adunk, hogy a legtöbbet tudd kihozni új, hőszivattyús rendszeredből.
Mitől függ egy hőszivattyú fogyasztása?
Számos tényező befolyásolja azt, hogy mennyi elektromos áramra lesz szüksége a hőszivattyúnak ahhoz, hogy a kívánt hőmérsékletet és melegvizet elő tudja állítani. Ezek közül a legfontosabbak:
Hőszivattyú típusa
Egy másik bejegyzésünkben már részletesebben foglalkoztunk a hőszivattyúk típusaival, de a lényeget természetesen itt is megosztjuk. Nagyban függ a teljesítmény attól, hogy a talaj hőjéből, a talajvízből, vagy a kinti levegőből nyerjük-e az energiát. Ebben a bejegyzésben az utóbbival fogunk foglalkozni, ugyani a levegő-víz hőszivattyúk a leggyakrabban alkalmazott típusok.
Az épület mérete
Ez elég nyilvánvaló, de fontos megemlíteni, hogy természetesen egy nagyobb méretű épület fűtése és hűtése nagyobb mennyiségű energiát igényel, mint egy kisebb méretűé. Fontos, hogy sorra vegyük melyek azok a helyiségek, amelyeket egyébként fűteni és hűteni akarjuk.
Az épület állapota, szigetelése és a nyilászárók
Kiemelten fontos az épület állapota. A megfelelő szigetelés és a jól szigetelő nyílászárók nagyon sokat segíthetnek a hőszivattyús rendszer hatékonyságának növelésében.
A fűtőrendszer mérete
Értelemszerűen egy nagyobb rendszernek több energiára lesz szüksége.
A fűtőrendszer típusa
Teljesen más teljesítményt várhatunk többek közt a radiátoros, vagy egy felületfűtéses rendszertől.
A hőszivattyú teljesítménye
Egy magasabb névleges teljesítménnyel rendelkező szivattyú, nagyobb energiaigénnyel rendelkezik.
A felmerülő melegvíz-felhasználás
Ha a hőszivattyú segítségével szeretnénk megoldani a melegvíz előállítást, akkor érdemes felmérni a szükségleteket.
A lakók száma
Az egyéni komfortérzet és a vízfelhasználás is fontos befolyásoló tényező.
Környezeti hatások
Ezek olyan tényezők amelyek adottak. Többek közt ide soroljuk az éves átlaghőmérsékletet, a napsütéses órák számát, vagy a tengerszint feletti magasságot.
Mennyit fogyaszt egy hőszivattyú?
A fenti tényezők alapján viszonylag komplikált kiszámolni a hőszivattyú fogyasztását, azonban van egy gyakran használt képlet, amivel közelítő értéket kaphatunk arra vonatkozóan, hogy mire is számíthatunk. A képlet a következő:
(Fűtési teljesítmény / Éves teljesítménytényező) x Fűtési órák száma = A hőszivattyú éves villamosenergia-fogyasztása
A fűtési teljesítmény adott minden szivattyú esetében.
Az éves teljesítménytényező szivattyúról szivattyúra változik. Azt mutatja meg, hogy 1 kWh áram felhasználásával hány kWh hőmennyiség állítható elő. Egy levegő-víz szivattyú esetében jellemzően 3,8 körüli értékkel érdemes számolni, egy talaj-víz szivattyú esetében ez az érték általában magasabb itt érdemes 4-es értéket alapul venni.
A fűtési órák számához pedig 2000 órányi átlagértéket veszünk alapul.
Tehát egy átlagos levegő-víz hőszivattyú esetén a következő értékek irányadóak:
- (8 / 3,8) x 2000 = 4210 kWh
- (10 / 3,8) x 2000 = 5263 kWh
- (12 / 3,8) x 2000 = 6216 kWh
- (14 / 3,8) x 2000 = 7368 kWh
Egy átlagosnak mondható talaj-víz hőszivattyú esetén a számok a következők:
- (8 / 4) x 2000 = 4000 kWh
- (10 / 4) x 2000 = 5000 kWh
- (12 / 4) x 2000 = 6000 kWh
- (14 / 4) x 2000 = 7000 kWh
A villamosenergia fogyasztást már csak meg kell szoroznunk a kilowattóránkénti költséggel és megkaphatjuk a hőszivattyú villamosenergia-költségét.
Különleges villamosenergia-tarifák hőszivattyús háztartások, épületek számára
A kilowattóránkénti költség megállapítása során újabb tényező merül fel, ugyanis nem mindegy, hogy milyen tarifát veszünk alapul. Magyarországon ugyanis létezik úgynevezett GEO tarifa és H-tarifa.
Ezek a tarifák némi anyagi könnyítést jelenthet a hőszivattyú tulajoknak, viszont külön villanyórára van szükség a használatukhoz.
GEO tarifa
Megújuló energiát használó berendezés üzemeltetésére használható tarifa. Egész évben használható tarifa, viszont napi kétszer két órára szünetel az áramszolgáltatás (8:00 – 10:00 és 16:00 – 18:00 közt)
Több feltétele is van a csatlakozásnak a felhasználás módjától, műszaki követelményektől és egyéb tényezőktől függően, így érdemes tájékozódni a részletekről az villamosenergia-szolgáltatónál.
H-tarifa
Valamivel megengedőbb a H-tarifa, viszont éves viszonylatban kisebb a kedvezmény mértéke. Október 15-től április 15-ig vehető igénybe, viszont itt nincs napi 4 órás kiesés, a nap 24 órájában használható. A csatlakozásnak itt is van néhány előfeltétele, erről érdemes a szolgáltatónál tájékozódni.
Hogyan csökkenthetem a hőszivattyú üzemeltetésének költségeit?
Számos téren növelhetjük az energiahatékonyságot és ezzel együtt csökkenthetjük az üzemeltetés költségeit.
- Az egyik legfontosabb tényező az épület szigetelése. Megfelelő szigeteléssel biztosítható csak a megfelelő teljesítmény.
- A szigeteléshez szorosan kapcsolódik a megfelelő nyílászárók beszerzése. Ez is egy olyan sarkalatos pont, ami csökkentheti a számláinkat.
- A padló- és falfűtések sokkal hatékonyabb működést biztosíthatnak a hőszivattyú számára, mint a radiátoros megoldások. Az utóbbihoz ugyanis magasabb hőmérsékletű vízre van szükség, így több energiát fog felhasználni a szivattyú.
- A megfelelő szakember megtalálása nyilván sok szempontból nagy segítség lesz, de kiváltképp igaz ez, ha már van egy meglévő fűtő / hűtő / vízmelegítő rendszerünk. A már meglévő elemek és az új berendezések összehangolása nagyfokú megtakarítást eredményezhet.
- A hőszivattyús rendszerek többsége összekapcsolható napelemes rendszerekkel, így tovább csökkenthető az energiafelhasználás.